|
A vágásos üzemmód hazai egyeduralma miatt a magyar erdészet afféle
kakukktojásként került a Pro Silva kezdő csapatába - az alakuló
ülésen résztvevő Varga Béla egyéni tagsága révén.
Szerencsére az Országos Erdészeti Egyesület gyorsan felismerte a
helyzetet, és a legelsők között lépett be az európai szövetségbe,
annak nemzeti csoportjaként. Az Erdőművelési Szakosztályban
megalakult Pro Silva Munkacsoport lelkes tagjainak köszönhetően,
tíz éven keresztül végzett a nagy "proszilvás" hagyományokkal
rendelkező nemzetek (Svájc, Szlovénia, Németország, Franciaország,
Csehország, stb.) közül is kitűnő - természetesen, elsősorban
megalapozó - munkát.
Ennek az időszaknak az egyik kiemelkedő eseménye a PSE Kormányzó
Tanácsának 1995-ben, hazánkban tartott ülése volt. Ezen az ülésen
került végleges formába (Pécsi Dekrétum néven), a nem őshonos
fafajok erdőgazdasági szerepével kapcsolatos PS álláspont. És itt
lépett ki először a PSE a szűk, szakmai körből, miután - az
összeszokott "vájt-fülűek" szűk csapata mellett - a részvevők
között ott voltak hazánk erdővel foglalkozó jelentősebb, országos
hatáskörű szerveinek, intézményeinek, szervezeteinek és
intézeteinek képviselői (többségében az első számú vezetői) is.
Hasonló meglepetést keltett és osztatlan elismerést aratott az
azóta is a legjobbak között emlegetett, a Dunántúlon bemutatott,
gazdag szakmai program is.
Ugyancsak említésre méltó fegyverténye volt a kis PS csapatunknak
az erdőt érintő törvényeink megalkotásánál betöltött szerepe,
hatékony lobbizása is. Százig menő módosító indítvány (köztük
számos eredeti ötlet és javaslat) "átpréselésével" sikerült
számottevően csökkenteni a modern erdőgazdálkodásra való fokozatos
áttérés jogi akadályait.
Tíz év alatt sikerült megteremteni az egyre szélesebb körben
megismert és elismert PS alapelvek gyakorlati alkalmazásának
feltételeit. 1999-ben elérkezett hát az ideje az önálló jogi
személyiségű, közhasznú társadalmi szervezet: a PSE magyar nemzeti
csoportja - a PRO SILVA HUNGARIA - megalakulásának.
A 39 alapító tag között kellő helyet kaptak a társtudományok,
rokonszakmák és az erdővel foglakozó szervek és szervezetek
kiemelkedő képviselő is.
Az új csapat a kommunikáció szinte minden hagyományos és modern
eszközét felhasználva igyekezett ledolgozni a vágásos üzemmód
szinte kizárólagos alkalmazásából származó hátrányát a magyar
erdészetnek. Könyvek, poszterek, egyéb kiadványok szerkesztése,
kiadása és terítése, konferenciák, tanulmányutak szervezése,
vezetése, tanösvények létesítése, előadások terepi gyakorlatok és
tréningek tartása, minta- és bemutató-területek hálózatának
kiépítése, az üzemi munka közvetlen szakmai támogatása révén egyre
több helyen öltött testet az erdőben a PRO SILVA filozófiája,
gondolkodásmódja. A munka volumenére és ütemére jellemző, hogy az
utóbbi években a PSH éves esemény-naptárában rögzített tételek
száma meghaladja az ötvenet - köztük jó-néhány több napos
rendezvény. Mindemellett bőven akad mégis, idő hiányában, kielégíthetetlen
igény...
A PSH munkájának eddigi legnagyobb elismerése és egyben lehetősége
az a szerep, amelyet az EU-hoz csatlakozó 15 Közép- és
Kelet-Európai ország közel 10 millió ha magánerdejének megóvását
és a benne folyó gazdálkodás terelését/támogatást célzó, FAO/IUCN
kapcsolt projekt megvalósításában kapott. E hatalmas erdőterület
kezelésének szereplőit kell elindítani azon az úton, hogy képesek
legyenek a lehető legnagyobb mértékben átállni a (Pro Silva
alapelveken nyugvó) természet-közeli, "low-input"
erdőgazdálkodásra. A négy éves időtartamra tervezett projektet
valamennyi érintett ország kormánya támogatja. E program keretében
a PSH - elsőként - kiépítette a szükséges oktatási központok
hálózatát, és megkezdte a megalapozó "átképzését".
|