Általános alapelvek

A PRO SILVA azokat az erdőgazdálkodási stratégiákat támogatja, amelyek oly módon optimalizálják az erdei ökoszisztémák fenntartását, védelmét és használatát, hogy az erdők tartamosan és gazdaságosan tölthessék be ökológiai, szociális, és gazdasági szerepüket. A PRO SILVA által támogatott erdőgazdálkodás piaci és nem-piaci célokat egyaránt szolgál, és a teljes erdei ökoszisztémát figyelembe veszi.

A tartamosságot lehető legszélesebben értelmezve a PRO SILVA szerint az erdők négy rendeltetés betöltésével szolgálják a társadalmat:

  1. az ökoszisztémák megőrzése;
  2. a talaj és a klíma védelme;
  3. a faanyag és más termékek termelése;
  4. a rekreációs, közjóléti, kulturális lehetőségek nyújtása.

1. Az ökoszisztémák megőrzése

Az ökoszisztémák fenntartása adja az alapját az erdők védelmi, termelési és közjóléti rendeltetésének. Bármilyen célokra is akarja a társadalom az erdőt használni, ezek az erdőben előforduló életformák életképességén, és kölcsönhatásaik épségén alapulnak. Ezért az ökoszisztémák megőrzése - és amennyiben szükséges helyreállítása - a legfontosabb feladat.

Az erdei ökoszisztémák kiemelt jellemzői:

  • a növény- és állatfajok lokális és regionális sokfélesége (fajdiverzitás);
  • az egyes fajok evolúciós fejlődését lehetővé tevő genetikai változatosság a lokális populáción belül (genetikai diverzitás);
  • az ökoszisztémák lokális és regionális sokfélesége ( tér- és időbeli szerkezeti diverzítás);
  • ökológiai folyamatok érvényesülése (természetes, illetve természetszerű erdődinamika);
  • a fajok közötti ökológiai kapcsolatrendszer;
  • az erdő környezetével (makro- mezo- és lokális klíma, környező táj) való kölcsönhatásai.

A PRO SILVA az alábbi alapvető módszereket ajánlja az erdei ökoszisztémák működőképességének biztosítására:

  • a természetes erdei vegetációmintázatok szigorú figyelembevétele (vagyis fenntartása vagy helyreállítása) az erdőgazdálkodás során;
  • a talaj termőképességének megőrzése, a folyamatos erdőborítás és biomassza fenntartása révén (a holt faanyag visszahagyását is beleértve);
  • az elegyes erdők elterjesztése, különös tekintettel a ritka és veszélyeztetett fafajokra;
  • az idegenhonos fafajok alkalmazásának olyan esetekre korlátozása, ahol ez gazdasági kényszer, de ekkor is csak, olyan esetekben, ahol bizonyos mennyiségi és minőségi korlátok között foltosan elegyíthetők az erdei növényzettel;
  • különleges esetekben a fahasználatról való teljes lemondás.

Az erdei ökoszisztémák megőrzésének fent említett céljai és módszerei összhangban vannak az 1992-es Rio-i konferencia határozataival.
Az erdők védelmi, termelési és közjóléti funkciói mind a teljes ökoszisztéma megőrzésén alapulnak, s mindegyik rendeltetés a maga sajátos módján fontos a társadalom számára.


2. A védelem

A védelmi rendeltetés fontos összetevői a következők:

  • a természetes talajerő és talajszerkezet védelme vagy rekonstrukciója (talajvédelem);
  • a természetes erdőtípusok (társulások) védelme (élőhely védelem);
  • a tipikus és ritka, vagy a veszélyeztetett fajok védelme (fajvédelem);
  • a erózió elleni védelem (erózióvédelem);
  • a víz védelme és tisztítása (vízvédelem);
  • az erdei klíma és a környező tájra gyakorolt hatásának megőrzése, illetve javítása (helyi és regionális klímavédelem);
  • a légköri szén megkötésének fenntartása vagy fokozása (a földi klíma védelme);
  • a levegőminőség védelme illetve javítása (emisszió védelem);
  • a zajártalom elleni védelem (zajvédelem);
  • a látványt zavaró tájsebek elrejtése (látványvédelem).

A védelmi rendeltetés legtöbb összetevője egyben integrált része az erdei ökoszisztémák megőrzésének, attól nem elválaszthatók, és külön sem kezelhetőek.

A védelmi rendeltetés megvalósítása érdekében a PRO SILVA a következő módszereket tekinti alapvetőnek:

  • a folyamatos erdőborítást is magában foglaló holisztikus szemlélet elfogadása.
  • bizonyos biológiai értékmegőrző feladatok megvalósítása a gazdálkodás során, speciális intézkedések révén, mint például a fahasználatoknak, az exóta fafajok alkalmazásának, a műtrágyázásnak, a kitermelési módszereknek, a talajvíz elvezetésének a korlátozása;
  • különböző védettségű erdőterületek regionális hálózatának létrehozása, ami néhány, emberi beavatkozásoktól teljesen megkímélt rezervátumot is tartalmaz;
  • sajátságos stratégiák alkalmazása olyan fizikai védelmi feladatok ellátására, mint az erózió megelőzése, a vízellátás védelme, a látványvédelem, szennyező anyagok lekötése.

3. A termelés

A PRO SILVA a fenntartható erdei ökoszisztémákat tekinti az ökonómiai tartamosság alapjának. A társadalom számára a termelés és a védelem egyaránt fontos. A legszélesebb értelemben vett tartamosság, az optimális termelékenység folyamatos fenntartása csak a védelmi funkciók csorbítatlan érvényre jutása mellett lehetséges. Ezért azoknak a termelési stratégiáknak nincs létjogosultsága, amelyek figyelmen kívül hagyják a védelmi rendeltetéseket.

A PRO SILVA kiáll az erdővel való gazdálkodás és az újratermelhető faanyag hasznosítása mellett.

Tekintettel a tartamosság általános alapelveire a termelési funkció lényegesebb kritériumai a következők:

  • a talaj termőképességének fenntartása;
  • az erdei ökoszisztémák és a faanyagtermelés folyamatosságának biztosítása;
  • a természetes anyag- és energiaforgalom fenntartása.

A PRO SILVA e kritériumok teljesülésének biztosítására a következő módszereket ajánlja:

  • a talaj termelékenységének védelme érdekében folyamatos (állandó) erdőborítás fenntartása;
  • a természetes erdődinamikai folyamatok teljes hasznosítása;
  • az állományok értékének növelése készletgondozó használatok (szálalás, nevelővágás) alkalmazásával az állományfejlődés minden szakaszában;
  • a fakészlet optimális szinten tartása;
  • törekvés a növedék és a használat egyensúlyának megteremtésére, minden gazdálkodási egységen belül;
  • az erdő stabilitásának növelése, s ezzel a termelés kockázatának következetes csökkentése a faegyedek és facsoportok stabilizálása révén.
  • Minden egyes faegyed szerepének szem előtt tartása az erdőnevelés és a fahasználat során;
  • a tarvágások és az erdőre káros hatást gyakoroló egyéb módszerek elkerülése;
  • az egyes fák kitermelésének idejét meghatározó előírások (vágásforduló, faállomány vágáskora) mellőzése;
  • az erdőfelújításnak az erdőnevelés szerves részeként való értelmezése;
  • az erdő spontán felújulásának és fejlődésének elősegítése az egyes fák kivágása (szálalás) és a hosszú felújítási időtartamú csoportos szálalóvágás révén, beleértve:
    • természetes újulat és
    • a természetes törzsszámcsökkentés (mortalitás) által nyújtott lehetőségek kihasználását is;
  • olyan fahasználati módszerek alkalmazása, melyek nem károsítják az erdőállományt és a talajt;
  • az erdő szerkezetéhez és jellegéhez illő gépek alkalmazása;
  • az ökoszisztémában idegen anyagok (műtrágya és növény-védőszerek) használatának korlátozása a lehetséges legkisebb mértékre;
  • a vadsűrűség és a vadeltartó képesség egyensúlyának helyreállítása;
  • olyan erdőgazdálkodás folytatása, amely elsősorban az erdőnevelésen és a vágásra érett faegyedek kitermelésén alapul, s amelyet indokolatlanul nem befolyásolhat a felújításra való törekvés.

4. A közjóléti funkció

A PRO SILVA felismerte, hogy az erdő egyre fontosabb szerepet kap az ember testi és lelki egészségének megőrzésében, különösen a sűrűn lakott európai országokban.

Az erdők közjóléti funkciójának alapját a következő jellemzők adják:

  • az erdő alkalmassága az ember testi-lelki felüdítésére csendes, környezetbarát formában;
  • az erdőnek az a képessége, hogy táplálja az embernek az erdőhöz és a természethez fűződő hagyományos érzelmi kötődését (az erdő titokzatossága, mítoszok és tündérmesék);
  • az erdőnek az a tulajdonsága, hogy őrzi a kulturális hagyományokat (az erdő, mint a festészet, költészet, zene tárgya, ihletője).

A PRO SILVA a következő módszereket ajánlja az erdő közjóléti funkciójának fokozásához, megvalósításához:

  • az üdülés nyugodt formáinak elősegítése, a megfelelő turistaút hálózat és más üdülési berendezések kínálatával;
  • amennyiben szükséges, az üdülési kínálat és berendezések speciális területekre koncentrálása;
  • csendes erdőzónák létesítése az erdő "megtapasztalásának" lehetőségét biztosítva (egy hely nyugodt gondolkodásra, álmodozásra, a természetbe olvadásra);
  • szép alakú fák, és más látványosságok (színek, virágok, gyümölcsök, cserjék és lágyszárúak, stb.) megőrzése, kialakítása;
  • vonzó erdőképek fenntartása a változatos erdőszerkezetek megőrzése és kialakítása révén;
  • érintetlenül hagyandó erdőterületek kialakítása, ahol a természet a maga szabad útját járhatja;
  • erdei rétek, tisztások, völgyek, sziklakibúvások, vizek, kilátópontok stb. megőrzése;

A PRO SILVA meggyőződése, hogy a közjóléti funkció a fent javasolt természetközeli erdőgazdálkodás alkalmazásával általában automatikusan megvalósul. Ezen túlmenően intézkedések csak különleges esetekben szükségesek.
Az erdőgazdálkodás során, az erdő üdülési funkciójára való odafigyelés nagymértékben ellensúlyozhatja az egyre urbanizáltabb, technikai civilizációban élő modern ember romló életfeltételeit.


Ha a TERMÉSZETET, mint vezetőt követjük, sohasem fogunk tévedni.

- C.G. Jung